Lehet, hogy nagyon elcsépelt és sablonos, de nem tudom hol kezdjem. Tavaly nyáron nem csak a blog írása szakadt félbe, hanem valami bennem is.
Az utóbbi évek ugyanúgy teltek számomra: folyamatos hulla fáradtság, rosszullétek, betegségből betegségbe, vérképem sokszor már egy karácsonyfára hajazott a sok csillagos eredménytől, de közben az orvosok mind feltették a kezüket, hogy hát itt nincs probléma. Egy idő után nem tudtam mit csinálni, kezdtem hinni nekik. A tünetek megmaradtak, hol nagyon fellángoltak, szinte üvöltöttek, hol halk suttogásként jelezték, hogy itt vagyunk, nem vagy egyedül. Ennek ellenére mindig találtam okot, amivel meg tudtam magam nyugtatni, hogy nincs itt semmi különös, minden rendben, ez csak egy front hatása, egy x-edik influenza az évben, egy rossz nap, kevés alvás, ...
A tavalyi év ennek a körforgásnak a folytatása volt. Néha meg-megvillant egy reménysugár, de mindig volt utána egy DE, ami néha elég fájdalmas is volt egyben. A 24 órás verseny és az utánakövetkező pár hét-hónap sajnos egy az egyben a 2014-es évet másolta - öröm, móka, kacagás; valami nem stimmel; nagy kopp padlón; gáz van.
Pár hónapba beletelt míg fölépültem, de úgy lehetetlen nem létezik csak a fejedben. Diétát tartottam, bár inkább a sokat használt és egyre divatosabb"életmód" kifejezést használnám erre. Előtte se zabáltam össze-vissza, főleg most nem, nem is hiányzik. Illetve az eddig használt, Szilvi PótAnyus csodaszereket is szedem még mindig.
Ősz végére sikerült elég jól felhoznom magamat, beteg is aránylag rég voltam és a "bringa" ott motoszkált bennem. Úgy éreztem, szükségem van valakire, aki ért hozzá, szisztematikusan van felépítve egy hetem/hónapom, de vissza is fog, nem hagyja hogy széttépjem magamat. Sikerült is megtalálnom a sokak által ismert montis huligán, Blazsó Marci személyében. Iszonyat sokat erősödtem, fejlődtem ez alatt a pár hónap alatt, engem is meglepett. Sajnos azonban kezdtek felerősödni a suttogások, és a meglévő/régebbi tünetek mellé jöttek újak is. Néha sikerült megijesztenie egy-kettőnek. De ugye, orvosok tudják, nincs itt semmi baj, ahogy barátnőm mondaná don't fos!
Nyáron egyik barátnőm sajnos megjárta a poklot. Röviden: rengeteg tünet, egyre több, egyre erősebb, egyre elviselhetetlenebb, sok felesleges fájdalmas vizsgálat, sok fejét vakargató orvos, sok okos diagnózis, amik hol ellentmondtak, hol azt mondták nincs semmi baja, aztán fény az alagút végén. Az ítélethirdetés szerint: Lyme-kór. Öröm az ürömben, hogy számomra (is) ez hozta meg a fényt az alagút végén.
Miután kiderült az ok, folyamatosan rágta a fülemet, le se lehetett kaparni (köszönöm kis kripli :) ), hogy menjek el egy konzultációra, mert meg van arról győződve, hogy az elmúlt x év alatt amit végig asszisztált mellettem, ez okozhatta a betegségeket, tüneteket, ő volt és mai napig is ő a hű társam, és én is "lánykóros" vagyok. Hónapokig ment a huzavona, mert hisz az orvosok megmondták, nincs semmi bajom. A vízválasztó azonban eljött, illetve előkerült egy korábbi kétes leletem is, így nem volt más választásom, egy próbát megér, veszteni valóm nincs, maximum eggyel több bátorító doki, aki azt mondja, hogy kérem, itt nincs probléma.
Leletek összekaparása, másolása, lefűzése - mondanom se kell, hogy egy telefonkönyv ehhez képest egy reggeli hírlap vastagságával ér fel. Minden megvan, már csak a flow kell, hogy kivárjam az időpontom. Laza 2 órát voltam bent a doktornőnél, sok minden kiderült, sok korábbi tévdiagnózis, sok félrekezelés, sok hitegetés, hogy nincs semmi, pedig ordít a vérképemről, hogy héló, itt egy "valami". Az ítélet számomra is a "lánykór". Részletekbe nem mennék bele, mert egy Doctor House epizódot most nem pötyögnék le. Röviden annyi hogy van pro és kontra is. Negatívum és elég hátráltató tényező, hogy nem 1-2, vagy 10 éve van jelen ez a szervezetembe, hanem régebb óta és pár társfertőzést meghívott a házibuliba ez alatt a jó pár év alatt, amit szintén kezelni kell, illetve van pár jelenlegi tünetem, ami kicsit megnehezíti az első gyógyszeres etapot, de a pozitívum annál nagyobb, gyógyítható!!!! Ez viszi a pálmát!
Hogy mi következik most, mi a teendő? Egy jó hosszú gyógyszeres kezelés, tünetek felerősödése és gyógyulás!
