Kipukkadva

Múlt hét elején szépen megterveztem fejben a heti mozgásokat. Talán kicsit túl is terveztem. Nem vagyok az a tervezős típus, de tudtam hétvégén nem nagyon lesz időm bringázni, így próbáltam úgy alakítani a dolgokat, hogy ha szombaton nem is, de vasárnap egy kisebb körre ki tudjak menni.
Elég tartalmas egy hetet tudtam le péntekig, ami a hétvégi bringa rovására is ment. Sajnos meg kell tanulnom visszafogni magamat, legalább addig amíg a vas és a magnézium szint a szervezetemben eléri az emberi értéket. Szerda kivételével minden nap volt egy hosszabb tekerés és/vagy egy funkcionális tréningem.

A szombati nap nagyon gyorsan elment, mire feleszméltem 8 óra is elmúlt és már meg is jártam Nyíregyházát, így ugrott a bringa, bár annyira nem sajnáltam, mert éreztem hogy pihennem kell, nagyon fáradt voltam. Vasárnapra ez csak fokozódott, annyira, hogy a beújított kuznyecov-féle iplikátoromon (bővebben: http://www.iplikator.hu/hasznalat.html) sikerült bealudnom, szerencsémre csak egy órát :) 

A csütörtöki országútis edzésen valamiért megint bedurrant a derekam, ezért vetemedtem eme mazochista eszközhöz, de már egy alkalom után éreztem a hatását, pedig előtte nem tudtam lehajolni se.

A mai napon se voltam egy Duracell nyuszi, sikerült ma is bepillednem napközben pár percre, de már a zabszem nagyon mozgolódott, így meglátogattam a vitorlázó repteret Robival. 

Indulásnál azért még gondolkoztam mi legyen, mert gyomrom még küszködik az életben maradásért és sokat fáj még mindig, de végül a zabszem szava erősebbnek bizonyult. Nagyon jó volt az idő, alig voltak az utakon, és hihetetlenül szép volt a táj miközben a nap kezdett elcammogni. Okosan visszafogtam magamat, csak pörgetés és öröm tekerés. Jól döntöttem. Jól esően elfáradtam, gyomrom is jobb lett a végére, ráadásul a végén kaptam egy adag házi epret is Robiék kertjéből. Köszönöm! :)